Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Öko tanácsok (Mindenkinek)

Öko tanácsok (Mindenkinek)

Sziasztok!

Ez a blog azért jött létre, hogy együtt óvjuk és vigyázzunk a földre és a környezetünkre, családunk jövője érdekében!

 

 

2020.07.22.

Öltözködj környezettudatosan! Mire figyelj + egyszerű tippek

 

Te is szeretsz jól öltözni? Tetszik a legújabb divat, de egyrészt drága az új ruha, másrészt csak az ökológiai lábnyomodat növeled, ha te is a fogyasztási őrületet választod? Megosztunk veled néhány elgondolkodtató tudnivalót és pár tippet, hogyan legyél környezettudatosabb az öltözködésben is!
 

Van lehetőség a választásra a ruházkodásban is!

 
Napjainkban, amikor annyi szót ejtünk a környezettudatos életmódról és sokat hallunk a különböző iparágak káros voltáról, akkor jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy az elsőre nem annak tűnő ruházati és textilipar igenis a legnagyobb mértékben környezetterhelő és környezetkárosító iparágak közé tartozik.
Nemcsak a gyártás során használt vegyi anyagok és festékek vagy az alapanyag előállításához szükséges földterület – gondoljunk csak a gyapottermesztésre – és vízigény – egyetlen hosszú szárú farmernadrág előállításához kb. 10-11 ezer liter vízre van szükség – miatt van ez így, hanem a divat által generált fogyasztási szokásoknak köszönhetően is.
Egyetlen farmernadrág előállításához szükséges víz: gyapottermesztés kb. 6-7 ezer liter + gyapotfeldolgozás, cérnagyártás, festés kb. 3-5 ezer liter.
Továbbá érdemes még látni, hogy a gyapottermesztő régiók, pl. USA déli része, Kína, Ausztrália, Dél-Amerika amúgy is vízhiánnyal küszködnek, ráadásul a textilgyárak nagy része igen környezetszennyező módon működik.
Mindemellett komoly törekvések is megjelentek a gyártók oldaláról annak érdekében, hogy ezek a riasztó számok ne öltsenek ilyen mértéket.
A Levi’s például használ visszaforgatott vizet is, illetve felhívja a vásárlók figyelmét, hogy a környezet érdekében hogyan hosszabbíthatják meg ruháik élettartamát, illetve, hová adják tovább, ha már feleslegessé váltak.

Mire figyeljünk, ha környezettudatosan szeretnénk öltözködni?

Ahogy a fogyasztók egyre tudatosabban választanak élelmiszereket, tisztító- és tisztálkodószereket, úgy szerencsére a környezettudatos ruha- és textilgyártás, valamint a fenntartható öltözködés is egyre népszerűbbé válik, ennek eredményeképpen pedig a divat világában a környezetre és az egészségre káros, rövid élettartamú, egy szezonra használható holmik helyett környezetkímélő, egészséges és tartós használatra alkalmas darabok kerülnek a piacra.
Ennek a tendenciának köszönhetően egyre több divat- és textilipari cég forgalmaz biopamut vagy egyéb környezet- és bőrbarát alapanyagból gyártott ruhákat, fehérítés és vegyszeres kezelés vagy festés nélküli alapanyagokat, illetve reneszánszukat élik az újrahasznosított textileket, ruhaneműket árusító boltok és felbukkantak az olyan újszerű megoldások is, mint a műanyag tárgyak újrahasznosításából származó alapanyagok és az ezekből készülő egyszerűbb ruhadarabok.
Arra is érdemes figyelni azonban, hogy a ruhák, amelyeket megvásárolunk, méltányos kereskedelemből származzanak.
Ez azt jelenti, hogy a gyártók megfelelő árat kapnak az elkészült darabokért és azokat elkészítő alkalmazottak a jogaikkal tisztában lévő, saját akaratukból, tisztességes körülmények között dolgozó felnőttek.
 
 
Textilipar, környezetterhelés
A textilipar ökológiai lábnyoma igen méretes
A gyerekmunka és a kizsákmányolás más módjai ugyanúgy nem megengedhetők, ha tudatosan és jól szeretnénk választani. Sajnos a divat és az ún. „fast fashion” ruházati cégek fellendülésének egyik hajtóereje az egyre olcsóbb munkaerővel való dolgoztatás.
A dolgozók kihasználásával, vagy még rosszabb esetben gyerekek dolgoztatásával készülő ruhadarabok úgy kerülnek az általunk is ismert ruházati márkák üzleteibe, hogy nekünk, mint vásárlóknak csak sejtéseink lehetnek arról, hogy az olcsó árunak mi is a valódi ára. Pedig ha jobban belegondolunk, azt valakinek akkor is meg kell fizetnie, mert a ruházati cégek profitja biztosan tartja magát.
Egy másik nem elhanyagolható probléma, hogy a ruhák legnagyobb hányada veszélyes és káros munkakörülmények között készül számos fejlődő országban.
A varrodák esetében nemcsak az azt befogadó épület lehet veszélyes, hanem rengeteg mérgező anyag lehet a dolgozók környezetében szabálytalanul tárolva, a munka- és környezetvédelmi előírásokat be nem tartva.
farmernadrágok például különösen veszélyesek lehetnek, mert az indigó ruhafesték, amit kőszénkátrányból és más mérgező vegyszerekből készítenek, a Kínában gyártott farmerek 90%-ának festési alapanyaga.
 
farmer anyag, környezetterhelés
Nem mindegy, milyen farmert veszel
 

Mi a baj a „fast fashion” ruhákkal?

 
A „gyors divat” (ezt jelenti magyarul a fast fashion) kultúrája arra ösztönöz, hogy a vásárlók gyakran cseréljék a ruhatárukat, legkésőbb szezononként szabaduljanak meg a régebbi, csak párszor (vagy esetenként egyáltalán nem) viselt daraboktól az új, olcsó ruhák javára.
A fogyasztói szokásokat vizsgáló felmérések szerint a harmincas éveik elején járó nők a legnagyobb ruhafogyasztók.
Ez a korcsoport átlagosan 35 kilogramm (!) ruhaneműt vásárol össze egy év alatt, amely nem kis mennyiség és ennek nagy részét egy éven belül vagy kidobják, vagy nem is hordják, és sajnos csak elenyésző részük kerül újrahasznosításra vagy eladományozásra.
A fast fashion üzletág napjainkban is rohamosan bővül. A ruházkodással kapcsolatos iparág termelése 2000 és 2014 között megduplázódott, ami annak köszönhető, hogy az átlagos fogyasztó évről évre egyre több ruházati cikket vásárol, és csak fele annyi ideig tartja meg azokat, mint mondjuk tette azt 15 évvel ezelőtt, ezzel a viselkedésével óriási mennyiségű textilhulladékot állítva elő.
Csak az Európai Unióban éves szinten mintegy 1,5-2 millió tonna használt ruha keletkezik, amelyből csupán a legjobb minőségű cikkek egy tizedét értékesítik újra helyben, a többit jellemzően a szegényebb országokba exportálják.
Magyarországon a szegények számára adományozott használt ruhák igen jelentős része pedig a kályhákban végzi, még jelentősebb helyi környezetszennyezést okozva.
Fast fashion, környezettudatosság
Biztos, hogy új ruhát kell vásárolni a bulira?
 
 
Mit tehetünk a változásért vásárlóként? Tippek!
A fenntartható öltözködés terjedésében jelentős szerep jut a vásárlóknak, hiszen a döntés a ruházat megválasztásában a fogyasztóké.
Vannak területek, ahol azonnal érzékelhetjük a felelős döntés előnyeit. Ilyen például,
  • ha környezetbarát ruhafestékkel festett ruhát veszünk (vegyszermentes ruhatár),
  • ha kevesebbet mosunk (víztakarékosság),
  • ha a kinőtt vagy megunt ruhákat átalakítjuk,
  • illetve, ha már semmiképp nem tudjuk ezeket a saját házunk táján hasznosítani, akkor elcseréljük vagy eladományozzuk olyan személyek számára, akikről tudjuk, hogy nem tüzelőanyagnak fogják használni.

Szerencsére egyre többen fordulnak a környezettudatos élet és ezáltal vásárlás felé, ezért is van létjogosultsága az olyan kezdeményezéseknek, ahol közösségi ruhacsereberére vagy vásárra invitálják, buzdítják az érdeklődőket.
Keresd ezeket a lehetőségeket Te is a környezetedben, érdeklődj a hasonlóan környezettudatosan gondolkodó barátaidtól, tájékozódj, olvass tematikus blogokat, amelyeken biztosan értékes információkhoz juthatsz a témával kapcsolatban!
 
 
 

2020.07.14.

 

Ökológiai közgazdaságtan, avagy mi termel az emberiség számára profitot hosszú távon?

Lassan kialakul az általános egyetértés abban a kérdésben, hogy az ember szerepe a természetben bekövetkező változásokban és az erre jelentősen ható tevékenységének kiterjedtsége a többszörösére növekedett az ipari forradalom óta.

Ez a folyamat egyes emberek általános anyagi jólétének gyors növekedésével párhuzamosan a természeti környezetben új problémák kialakulásával, illetve a már korábban is meglévők súlyosbodásával járt.

A társadalmon belül zajló folyamatok termeléssel, elosztással és fogyasztással kapcsolatos részének lehető legteljesebb körű elemzését és értékelését a közgazdaságtan tudománya végzi el.

Nem szükséges tehát különösebben indokolni azt, hogy a társadalom egészét érintő környezeti problémák okainak feltárása és leküzdése során kiemelt a közgazdaságtan szerepe, illetve az, hogy milyen megközelítést alkalmaz, amikor kialakítja a saját természeti környezetről alkotott képét.

ökológiai közgazdaságtan, település

Az ökológiai közgazdaságtan

Ennek a viszonylag újfajta megközelítésnek az a különlegessége, hogy az eddigi gyakorlattal szembe helyezkedve a tárgya olyan gazdasági és társadalmi modellek megalkotása, amelyek alkalmazásával lehetővé válik, hogy az emberek környezetileg fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb rendszerekben élhessenek.

Az a korábban még elfogadottként hangoztatott közgazdasági elmélet, hogy a gazdasági növekedés automatikusan társadalmi fejlődéshez is vezet, mert a növekedés eredményei – kisebb mértékben ugyan, de – eljutnak a kisebb jövedelemmel rendelkező rétegekhez is, mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a valóságban nem működik.

Sajnos a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ennek az ellenkezője történik: minél nagyobb és gyorsabb ütemű a gazdasági növekedés, annál inkább nő a különbség a társadalmi osztályok között és növekszik köztük az egyenlőtlenség mértéke.

A napjainkra szinte követhetetlenül felgyorsult technológiai fejlődés pedig tovább erősíti ezt a tendenciát.

Az ökológiai közgazdaságtan művelői szerint a jövőben egyre inkább a  „fenntartható munka” lesz az, ami megjelenik és elterjed majd.

Ez a meghatározás azt jelenti, hogy a végzett munkával, annak céljával és értemével érzelmileg is lehet azonosulni.

fenntartható munka

 A változások magukban hordozzák a munka fogalmának teljes átértékelését is, amelynek az lehet az eredménye, hogy sok olyan tevékenység, amit ma a legtöbben nem tartunk munkának (ilyen például a tanulás, a gyermeknevelés, a különböző társadalmi tevékenységek stb.), végül mégis elismerést nyer.

Ezek a folyamatok segíthetik azt is, hogy a technológiai fejlődéssel (robottechnológia megjelenése, automatizálás elterjedése) „feleslegessé” váló emberek újra munkába állhassanak egy teljesen más területen.

Mire van szükség a változáshoz?

Elsősorban a gondolkodásunk átformálására.

Be kell látnunk, hogy az anyagi jólét nem feltétlenül fog együtt járni a szubjektív értelemben vett, jól-létünkkel.

A modern kori társadalmakban az ember jónak nevezhető életéhez alapvető mértékben járul hozzá a fogyasztás, de mostanra az is bebizonyosodott, hogy ezen kívül még sok más tényezőt is figyelembe kell vennünk, amikor erről a témáról kialakítjuk az álláspontunkat és meghatározzuk a céljainkat.

Felelősségvállalás és lokalizáció

A globális piacgazdaság egyik vitathatatlanul káros következménye és velejárója, hogy eltávolítja az egyént az általa meghozott fogyasztói és befektetői döntései következményeitől térben és időben egyaránt.

A vásárló ebben a helyzetben nem gondol bele, hogy miből van az a ruha, amit hord, kik készítették, milyen körülmények közt és ez milyen egyéb következményekkel jár; vagy hogy honnan származik a reggeli kávéja, amit út közben vásárol és egyszer használatos pohárba kapja, amit nem lehet újrahasznosítani sem.

A globalizáció előnyökkel is jár, hiszen utazhatunk bárhová és megvásárolhatunk szinte bármit, azonban jó, ha látjuk és vállaljuk is a következményeket.

Persze gondolkodhatunk úgy is, hogy teszünk a környezetünkért és a hozzánk képest elmaradott országokban élőket támogatjuk azzal, hogy ha erre van módunk és lehetőségünk, akkor környezetbarát és fair trade terméket vásárolunk.

Tudatos fogyasztói döntésekkel tehát változtathatunk azon a rendszeren, amely egyes országok olcsó munkaerejét kihasználva törekszik a profit maximalizálására és egyáltalán nem veszi figyelembe a környezetre gyakorolt káros hatásokat sem.

ökológiai közgazdaságtan, a jövő városai

Az egyén szuverenitása

Az általunk létrehozott fogyasztói társadalom rendszere eljutott arra a szintre, hogy nemcsak korlátozhatja a tudatos döntéseink meghozatalát, de bele is kényszeríthet minket rossz döntésekbe.

Ide tartozik például az a jelenség, hogy a társadalmunkban olyan fontossá váltak az egyes pozíciókhoz tartozó státuszszimbólumok, hogy mára ezek meghatározzák a fogyasztói szokásainkat és döntéseinket is.

A szükségesnél nagyobb autó és otthon, a drágább telefon és ruházat, az étkezési szokások és az ehhez kapcsolódó pazarlás mind olyan dolgok, amelyek az általános közvélekedés szerint a sikeres embert szimbolizálják.

Ez a „mert megteheti” gondolkodás hosszú távon nem vezet sehová, csak a természeti környezet és embertársaink kizsákmányolásához.

Ennél előremutatóbb felfogás az, amikor azt mondjuk, hogy inkább megvesszük a környezetbarát és fair play kereskedelemből származó termékeket abban az esetben is, ha azok esetleg több pénzbe kerülnek, mint az olcsó, de a környezetünkre és társadalmunkra is káros társaik.

A jövő sikeres embere tehát nem fogyasztáscentrikus és döntéseit pedig a környezettudatosság és a fenntartható társadalom felé való törekvés jegyében hozza meg.

Nyomásgyakorlás a döntéshozókra és a cégekre

A fogyasztói szokások fokozatos átalakulása óhatatlanul hatni fog a kínálati oldalra is. Ha egyre többen keresnek például környezetbarát termékeket az olyan szegmensekben, ahol már van választási lehetőség, akkor a növekvő igények fejlődéshez fognak vezetni ezen a területen is.

Ezenkívül fontos, hogy ne csak a rendszeren belüli apróbb változások elérésére törekedjünk, hanem alapvető intézményi és strukturális változások elérésére is.

Amit tehetünk az az, hogy a lehető legtöbb fórumon hangot adunk álláspontunknak és támogatjuk az alternatív kezdeményezéseket, párbeszédet folytatunk, amikor arra lehetőségünk adódik és megmutatjuk az alternatívákat azok számára is, akik még csak most ismerkednek a témával.

fenntarthatóság, üzleti szempontok

A profit fogalma a jövőben

Összességében elmondható, hogy a profit fogalma az ökológiai közgazdaságtan felfogása szerint nem azonos a klasszikus piacgazdaság szemlélete szerinti profittal.

A jövőben a profit azt jelenti, hogy a környezetbarát és ökológiai szempontból tudatos döntéseink segítségével hosszú távon rengeteg pénzt megspórolhatunk és csoportosíthatunk át előremutató célokra a magunk jóléte és a jövő társadalma számára egyaránt.

 

2020.07.08.

 

Organikus jelentése, bio jelentése – segítünk eligazodni a fogalmakban!

Egészséges, környezetbarát termékek – élelmiszerek, ételek, tisztítószerek, kozmetikumok. Hívjuk őket bionak, organikusnak, natúrnak, ökonak… Sokszor és sokat halljuk és látjuk leírva ezeket a meghatározásokat, de valószínűleg csak akkor vagyunk tisztában a pontos jelentésükkel, ha igazán szakavatott és értő művelői vagyunk az egészséges és környezettudatos életmódnak.
Ezzel a bejegyzéssel azok számára szeretnénk némi útmutatóval szolgálni, akik még csak most kezdik a környezettudatos életformának a bevezetését vagy már művelik, de eddig nem fordítottak túl nagy figyelmet a fogalmak meghatározására és magyarázatára.
 

Organikus jelentése, bio jelentése

Igazából nincs különbség!

A szóösszetételek előtagjaként használt görög eredetű „bio”, „öko” és „organikus” szavak egyaránt arra a termelési rendszerre utalnak, amely kizárólag természetes, környezetbarát technológiákat használ ahhoz, hogy egészséges, vegyszermentes és tápanyagokban gazdag élelmiszereket állítson elő.
Ebben az értelemben tehát nincs különbség az „organikus” és a „bio” élelmiszer között.
Az előbbi inkább Amerikában, illetve más angol nyelvű országokban, míg az utóbbi Európában (főleg német nyelvterületen) elterjedt kifejezés és mindkettőre jellemző az, hogy a módszert választó gazdálkodók a hagyományos, a már évszázadokkal ezelőtt is alkalmazott mezőgazdasági kultúra technikáit és felhasználva
  • a lehető legnagyobb mértékig csökkentik a mesterséges anyagok és a vegyszerek használatát,
  • környezetvédő és -kímélő módszereket alkalmaznak,
  • valamint kerülik az emberre és a környezetre veszélyes technológiák, illetve anyagok használatát.
Ennek értelmében tilos
  • a műtrágyák használata,
  • az ionizációs besugárzás,
  • a génmanipuláció,
  • a hormonkezelés,
  • és nem alkalmazhatóak gyomirtó szerek sem a növények kártevőkkel szembeni védelmére.
Ezek helyett természetes eredetű anyagokkal, esetenként valamilyen másfajta növény vagy rovar nyújtotta védelemmel, meghatározott talajgazdálkodási módszerekkel oldható meg a kártevő mentesítés. Az organikusan termesztett táplálékok az élelmiszerbiztonság, a tápanyagtartalom és a tápérték szempontjából is jobbak, mint azok, amelyeket nem organikus módszerekkel termesztettek.
A „hagyományos” gazdálkodásban megengedett mintegy 450-féle rovarirtó szerhez képest egy biogazdálkodásban mindössze 7-féle használható, azok is csak időszakosan.
Ezek a szerek viszonylag gyorsan és maradéktalanul lebomlanak, míg a nem organikus termelésből származó gyümölcsökön és zöldségeken még sokáig kimutathatók a felhasznált vegyi anyagok maradványai, amelyeket sajnos a szervezetünkbe is bevihetünk a nem elég alapos előkészítés okán.
 

2020.07.01.

Környezetvédelem iskolásoknak, óvodásoknak – módszerek hazánkban és külföldön

A környezeti nevelés jelentősége

Fontos és jó célkitűzés, hogy gyermekeinkből magukra és környezetükre igényes felnőtteket neveljünk és ebben a folyamatban részt vállaljon az iskola, illetve akár már az óvoda is. A környezettudatos életre nevelést ugyanis nem lehet elég korán kezdeni.

A felnövekvő generáció számára az egyik legfontosabb útravaló, amit adhatunk, az a környezetvédelem és az életmód összefüggéseinek feltárása és a környezettudatos szemlélet átadása.

Ahhoz ugyanis, hogy esélyük legyen az egészséges és boldog életre, olyan környezetre is szükségük lesz, amelyben az élővilág egyensúlya, az időjárás harmóniája és a levegő tisztasága továbbra is rendben van, valamint van elegendő ivóvíz és táplálék minden élőlény számára.

Az oktatás szerepe a környezeti nevelésben

Európában már 1988. május 24-én született határozat a környezeti nevelésről, amely az akkori felállás szerint az Európai Közösség tagállamaira vonatkozott és kimondta, hogy a környezeti nevelés célja az ezen a területen létező problémákkal és a lehetséges megoldásaikkal kapcsolatos tudatosság növelése, valamint a jól informált és aktív részvételre képes egyének neveléséhez szükséges alapok megteremtése, hogy megvédjék a környezetet és észszerűen, takarékosan használják fel a természeti erőforrásokat.

A 2010-ig alkalmazott stratégia öt fő cselekvési területe az éghajlatváltozás, a természet és biodiverzitás, a környezet és egészség, az erőforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás, valamint a tudatos belső és külső tervezés volt. A piaci és fogyasztási trendek alakításában az egyik legfontosabb eszköznek az oktatást tartották már akkor is.

Környezetvédelem iskolásoknak

Az oktatási intézmények példamutató tevékenysége

Fontos eleme a környezeti nevelésnek, amikor a jó példa a gyerekek mindennapjaiban is jelen van, nemcsak beszélnek róla, hanem alkalmazzák is a tanultakat.

Ebben az esetben a tanulás színterének, intézményeinek fejlesztésében, működtetésében is figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. Ez vonatkozik az intézmények környezetgazdálkodására (energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodás stb.), az egészség védelmére (étkezés, higiéniai szokások stb.), valamint az intézményi és fenntartói menedzsment fejlesztésére is.

A személyi és környezeti higiénia fejlesztése

A környezeti nevelés fontos része, hogy mind a személyi, testi, mind pedig a környezeti higiéniával, egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismereteket és gyakorlati alkalmazásokat elsajátítsák a gyerekek.

Már az óvodában számos higiéniai tudnivaló átadható, pl.

  • az óvoda tisztaságának megőrzése
  • udvar tisztán tartása
  • termek szellőztetése
  • kézmosás, tisztálkodás, fogmosás
  • illemhelyek használata
  • étkezés
  • az óvoda esztétikája (díszítés, szép környezet kialakítása)
  • játékok megóvása, tisztán tartása
  • biztonságos játék, közlekedés
  • testmozgás
  • szabad levegőn töltött programok, pl. kirándulás
  • energiatakarékosság (világítás)

Ezentúl az iskolásoknál ez kiegészülhet az öltözködéssel, hajmosással, sportolással, egészséges étkezéssel kapcsolatos higiéniás tájékoztatással, szemléletformálással, illetve neveléssel is.

Oktatási intézmények fenntarthatóségi programjai

Az óvodáktól a diákotthonokig, az iskoláktól a különböző gyermek- és ifjúsági intézményekig terjed az intézmények fenntarthatósági programjainak megvalósítása az Európai Unión belül, amelyet hosszú évek tapasztalatai alapján dolgoztak ki és a legtöbb esetben országonként specifikusan alakítottak ki.

Maga az iskola válik ezekben a helyzetekben a környezetkultúra és az erőforrásokkal való észszerű gazdálkodás képességfejlesztésének terepévé. A legjobb példái e törekvésnek a legelőször a skandináv országokban létrejött és ma már világszerte terjedő Ökoiskola és Ökoóvoda kezdeményezések és programok.

Környezetvédelem iskolákban

A környezeti nevelés módszerei és lehetőségei Magyarországon

Hazánkban is komoly erőfeszítéseket tesznek a pedagógusok arra, hogy a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről adjanak át minél szélesebb körű ismereteket a következő generációknak.

A környezeti nevelésben kidolgozott fejlesztési célkitűzések között az alábbiak szerepelnek kiemelt helyen:

  • Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.
  • A környezettudatos életvitel fokozatos bevezetése bűntudatkeltés nélkül.
  • A tanulók bevonása közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és gyarapításába. A lakókörnyezethez kapcsolódó környezetvédelmi munkában való aktív részvétel elősegítése és motiválása.
  • A helyi értékek megóvási módszereinek átadása és a felmerülő problémák megismertetése.
  • Nevelés arra, hogy a gyermekek életmódjában a természet tisztelete, az iránta érzett felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá.
  • Tájékozott és tevékeny tanulókat nevelni, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodással rendelkeznek, fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak.
  • Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével.

A mindennapi feladatok és a tananyag is tud kapcsolódni a környezeti nevelés célkitűzéseihez olyan gyakorlatias módszerekkel, amelyeket valójában már évtizedekkel korábban is ismertünk, csak nem néztünk rájuk olyan szemmel, ahogy napjainkban tesszük.

Ilyen feladatok és ismeretek lehetnek a következők:

  • A szelektív hulladékgyűjtés módozatainak és lehetőségeinek megtalálása és fejlesztése.
  • Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása, valamint az erre való nevelés
  • Az iskolai környezet gondozása, ápolása, kertnevelés, növényültetés, tudatos tervezés. A tantermek, folyosók és mellékhelyiségek tisztaságának fontossága és a tisztaság megőrzésének lehetőségei.
  • Ismerkedés a közvetlen lakóhely Helytörténeti Gyűjteményével (kultúrtörténeti emlékeivel és értékeivel), ahol a gyerekek megismerhetik a múlt egy szeletét és a megóvásra érdemes részleteit.
  • Kapcsolat kiépítése a Közép- és Kelet Európai Regionális Környezetvédelmi Központtal, elsősorban azzal a céllal, hogy a tanulók megismerkedjenek az ott folyó munkával, a nulla szén-dioxid kibocsátású konferenciaközponttal, mint jó példával, a szelektív hulladékgyűjtés bevált gyakorlatával, illetve a világot leginkább foglalkoztató környezetvédelmi feladatok, problémák aktuális helyzetével. 
  • Ökológiai témákhoz kapcsolódó rajz- és irodalom pályázatokon való részvétel motiváció és tudás elmélyítés céljából.
  • Kirándulások szervezése és lebonyolítása a környezet megismerése céljából.

Az otthoni nevelés lehetőségei

A szülők is sokat tehetnek azért, hogy a gyermekeik a környezetük védelmét elsődleges céljuknak érezzék. A legegyszerűbb tettek és az ezekre való nevelés hatékonyabbnak bizonyulhat, mint a részletesen kidolgozott akciótervek sokasága.

A példamutató tetteink befolyásolni fogják a gyermekeink hozzáállását is. A legjobb, amit tehetünk, hogy ezeket megmutatjuk nekik és együtt csináljuk velük.

2020.06.24.

Környezetvédelem gyerekeknek: 8 egyszerű környezeti nevelési tipp

A szülők is sokat tehetnek azért, hogy a gyermekeik a környezetük védelmét elsődleges céljuknak érezzék. A legegyszerűbb tettek és az ezekre való nevelés hatékonyabbnak bizonyulhatnak, mint a részletesen kidolgozott akciótervek sokasága. A példamutató tetteink befolyásolni fogják a gyermekeink hozzáállását is. A legjobb, amit tehetünk, hogy ezeket megmutatjuk nekik és együtt csináljuk velük.

Jelen cikkünkben megosztunk olvasóinkkal pár gyakorlatban is alkalmazható tippet, amelyeket a jövő generáció környezethez való támogató hozzáállásának kialakítása érdekében alkalmazhatunk.

1. A hulladékgazdálkodás

Fontos megtanítani a gyerekeknek, hogy a hulladék a hulladékgyűjtőbe való, és nem dobáljuk el sem az utcán, sem a parkban, sem pedig az erdőben. A hulladék otthoni gyűjtése kapcsán is fontos tudnivalókat kell átadnunk a következő generációnak.

Sok háztartásban van már szelektív hulladékgyűjtés, de még mindig nem általánosan elterjedt a használata a szelektív gyűjtőknek. Pedig a környezetünk védelme érdekében mindenképpen érdemes és szükséges szelektíven gyűjteni a hulladékot. A gyerekeknek meg kell tanítani, melyik gyűjtőbe mi kerülhet bele, és miért. Nekik ez lehet egy játékos dolog, miközben valami nagyon fontosat tanulhatnak meg. Mire felnőnek, a szelektív gyűjtés már beépülhet a szokásaikba, amit a környezetünk (főleg, ha egyre többen így gyűjtik a szemetet), előbb-utóbb meg fog hálálni.

Ehhez a témához tartozik még, hogy a veszélyes hulladékok felismerése is rendkívül lényeges részét képezi a környezetvédelemnek. Az elektromos berendezések, az akkumulátorok, az elemek például veszélyes hulladéknak számítanak, amikor elhasználódnak és ki kell kerülniük a háztartásból.

környezetvédelem gyerekeknek, elemek

A gyermekek egyelőre valószínűleg nem kerülnek ilyenek típusú hulladékokkal érintkezésbe, jó, ha minél korábban megtanítjuk nekik, hogy az ilyen jellegű tárgyakat nem a hagyományos hulladékgyűjtőkbe kell tenni, hanem minél előbb el kell juttatni egy, az adott típusú veszélyes hulladék begyűjtésére létesített pontra.

2. A vízgazdálkodás

A vízcsap elzárása az egyik legfontosabb mozdulat, amit a gyerekeknek meg kell tanítanunk. El kell magyarázni nekik, hogy a falból kiálló vízcsap nem egy kiapaszthatatlan forrás, hanem egy értékes dolog. Bonyolult és drága eljárások árán juthat belőle tiszta és iható vízhez az ember. A tiszta, ivásra is alkalmas vizet értékelnünk kell, és figyelembe kell vennünk, hogy bolygónk édesvíz készlete nem áll korlátlanul és minden esetben rendelkezésünkre.

A gyerekeknek is fontos megtanulni, hogy fogmosás közben nem folyatják a vizet, és a zuhanyt sem használják feleslegesen hosszú ideig. Minden ilyen apróság okosítja és felelősebb felnőtté teszi őket, így nevelve arra, hogy a Föld és az emberiség védelmében cselekedhessenek.

3. Az energiagazdálkodás

Nemcsak a víz, de az energia is olyan dolog, amelyet nem szabad ész nélkül használni, mert nem áll rendelkezésre korlátlanul. Az elektromos áram előállítása még napjainkban is a környezetünket romboló folyamatok segítségével folyik. Ennek az az oka, hogy olyan fosszilis anyagok, mint a szén, a földgáz, illetve a kőolaj kellenek hozzá, ezek átalakítása energiává pedig sajnos környezetszennyező anyagok kibocsátásával jár.

Ráadásul a Föld nyersanyagkészletei is végesek, és az embereknek nem lenne szabad folytatni a kizsákmányoló kitermelést, súlyosan megkárosítva ezzel a hozzáállással a természetet. Tanítsuk meg tehát a gyermekeknek, hogy a lámpák ne világítsanak feleslegesen, illetve a tévé se legyen bekapcsolva, ha nem nézi senki. Ha nagyobbak lesznek, így ők is odafigyelhetnek a mértékletes, tudatosan csökkentett energiahasználatra.

4. Az erdőgazdálkodás

környezetvédelem gyerekeknek, erdőgazdálkodás

Az erdők környezetvédelmi szerepe minden más növénytársulásénál fontosabb. A többivel szemben az az előnye, hogy újratermelési ciklusa igen hosszú, az emberi beavatkozás után is évtizedekkel mérhető. 

Jó irányban befolyásolja a természeti vízháztartását, többek között mérsékli a káros szelek hatását, megköti a port. Ezeknek a közismert  környezetvédelmi előnyöknek ismeretében különösen nagy figyelmet  kell fordítani az erdőknek az üvegházhatású gázok visszaszorításában kifejtett szerepére.

Gyermekeinkkel megértetni mindezeket úgy tudjuk, ha az oktatási anyagba beépítve tárgyaljuk a témát, valamint bevonjuk őket a cselekvésbe is. Faültetési programok és iskolai kertészet létesítése mindenképp javasolt, mert ezek segítségével felelőségteljes gondolkodásra és gondoskodásra ösztönözhetjük a gyerekeket.

5. Az újrahasznosítás

A megunt játékok, a kinőtt, már nem hordott ruhák és cipők újrahasznosítása, elajándékozása vagy adományozása olyan cselekedetek, amelyekből a gyerekek a környezetvédelemről is sokat tanulhatnak.

Az ilyen kezdeményezésekhez való csatlakozással nem csak a környezetünket védjük, hanem azt is elérhetjük, hogy a gyermekeink is megértik az adakozás fontosságát és megélhetik az élményét. Ha élő példákon keresztül tudjuk velük megértetni, hogy mennyire örülnek mások az ő régi játékaiknak vagy ruháiknak, sokkal könnyebben fognak tudni megválni azoktól.

Természetesen számos dolgot lehet újrahasznosítani egy háztartásban. A fantázia és kreatív gondolkodás is fejleszthető a téma segítségével. Új életre kelhetnek régi bútorok, palackok, tárolódobozok és sok minden más is, amelyek egy átalakítás során kaphatnak új esélyt a további használatra. A fiatalabb generációt meg kell tanítanunk a régi értékek tiszteletére és az újrahasznosítás jelentőségére.

Az újrahasznosítás megjelenhet az eszközeinkben is, amikor tudatosan olyan tárgyakat keresünk és vásárolunk, amelyekről tudjuk, hogy így készültek. Lehetnek azok akár konyhai eszközök, táskák, bőröndök, ékszerek vagy kisbútorok. Szerencsére a kínálat egyre inkább szerteágazó, mert az emberek egyre tudatosabban választanak környezetbarát megoldásokat ezen a területen is.

6. A közlekedés

Ebben a tárgykörben is a felnőttek példája jelentős és megkerülhetetlen a gyerekek környezeti nevelésében. Érdemes a szülőknek is átgondolni, hogy mikor és milyen célponthoz való eljutás érdekében szükséges feltétlenül autóba ülniük. Ez főleg abban az esetben fontos eldöntendő kérdés, amikor van lehetőségük igénybe venni a közösségi közlekedés járműveit is. A tavasz beköszöntével pedig előkerülhetnek a rollerek és a kerékpárok is, amelyek sok esetben gyorsabban és könnyebben használhatóak a városi közlekedésben, mint egy autó.

Jó dolog a kényelem, de meg kell tanítanunk a gyermekeinket arra, hogy néha érdemes elhagyniuk a saját komfortzónájukat egy olyan távolibb, nemesebb cél érdekében, mint az egészséges környezet és a tiszta levegő.

7. A táplálkozás

környezetvédelem gyerekeknek, táplálkozás

Az általunk elfogyasztott ételek környezetvédelmi vonatkozásai olyan sokrétűek, hogy akár egy teljesen külön bejegyzést is kitöltenének. Fontos megértetnünk a gyermekekkel, hogy a táplálék sem korlátlanul áll rendelkezésükre, ugyanúgy, mint az ivóvíz vagy az energia.

Az ételeink kiválasztásánál pedig nem csak az lehet szempont, hogy mennyire egészséges, hanem az is, hogy végiggondoljuk: mennyit ártunk a környezetünknek azzal, hogy többszörösen becsomagolt vagy több ezer kilométeren keresztül utaztatott termékeket vásárolunk.

Mutassuk meg a gyerekeknek a piacot, vásároljunk helyi termelőktől és igyekezzünk jól felmérni a saját igényeinket, mert az élelmiszerek általában idővel megromlanak és sok plusz hulladék keletkezésével járnak a háztartásban. Ráadásul a pazarlás jelensége is erősen környezetkárosító hatású. Gondoljunk bele, hogy mennyivel jobb volna, ha mindenki csak annyi élelmiszert vásárolna, amennyit el is fogyaszt. Biztosan lényegesen kisebb terhelést jelentene a környezet számára.

Az, hogy a vegetarianizmus mennyivel jobban környezetbarát, mint a húsfogyasztás, arról megoszlanak a vélemények. Ami biztos, hogy bármelyik táplálkozási irányzatot választjuk, érdemes mértékletességet tartani a fogyasztásban és nem pazarolni az ételt.

8. A tisztálkodás és a tisztaság

A vízgazdálkodás pontnál már kicsit kitértünk erre a témakörre is, amikor említettük, hogy milyen fontos figyelni a tiszta vízre és arra, hogy abból mennyit használunk.

Ez nagyon meghatározó téma, hiszen a legtöbb háztartásban nincs lehetőség újrahasznosítani mondjuk a mosógép öblítővizét vagy a zuhanyzáskor elhasznált vizet a wc tartályba visszaforgatva és emiatt még a wc lehúzásához is ivóvíz minőségű vizet használunk el. Ha belegondolunk, hogy élnek úgy emberek, hogy órákat gyalogolnak pár liter iható vízért, akkor ez felfoghatatlan lehet a számunkra. Persze nyilvánvaló, hogy nekik attól nem lesz jobb, ha a mi gyerekeink nem folyóvíznél mosnak fogat, mégis fontos, hogy megtanítsuk nekik az értékek tiszteletét.

A téma másik sarokpontja, hogy milyen eszközöket és szereket használunk a tisztálkodáshoz és a tisztaság eléréséhez. Műanyag flakonok, eszközök és vegyi laborokban kevert tisztítószerek sokaságát emeljük le a boltban a polcról, vagy inkább keressük a környezetbarát megoldásokat és lehetőségeket, megmutatva azokat a gyerekeinknek is. Ez utóbbi irány volna a kívánatos, hiszen ezzel az első pontban taglalt hulladékgazdálkodás problémáit is csökkenteni tudjuk.

2020.06.17.

Zöldség-gyümölcs tárolása környezetbarát módon

Biztos te is hallottál már róla, hogy az ételpazarlás az egyik legkörnyezetkárosítóbb „hóbort”. Hiszen, ha csak annyit vennénk és ennénk, amennyire tényleg szükségünk van, óriási mennyiségű nyersanyagot és energiát spórolnánk meg globális szinten.

A statisztikák szerint Európában a megvásárolt élelmiszerek kb. 50%-a végzi a kukában, Észak-Amerikában pedig ez az arány ennél is magasabb.

Mi lenne, ha kicsit jobban odafigyelnénk?…

A másik súlyosan környezetromboló fenyegetés a műanyaghulladék, melyből félelmetes méretű hegyek halmozódnak föl a szárazföldön és szigetek alakulnak ki az óceánokban.

A következőkben adunk néhány hasznos tippet, hogyan lehet ezt a két tényezőt környezettudatosan kezelni otthon a konyhában!

Tárold, csomagold úgy a zöldségeket és gyümölcsöket, hogy ne romoljanak meg és ne kelljen őket kidobni, és tedd ezt úgy, hogy elfelejted a műanyagok használatát.

Zöldségek tárolása

Paradicsom környezetbarát tárolás

  • Burgonya – sötét, száraz, hűvös helyen, pl. a kamra sarkában egy dobozban tartsd
  • Vöröshagyma – sötét, száraz, hűvös helyre tedd; a jó levegőzés is fontos, ne halmozd fel kupacba
  • Sárgarépa – vágd le a végeket; zárt tárolóedénybe tedd, ahol sok a nedvesség vagy tekerd be nedves konyharuhába/törülközőbe
  • Paradicsom – soha ne tedd a hűtőbe; az érettségtől függően akár két hétig is elvannak a pulton; ha gyorsítani akarod az érést, tedd papírzacskóba a paradicsomokat és tegyél be közéjük egy almát
  • Fejes saláta – légmentesen záró tárolóban tartsd a hűtőben, hogy megtartsa a nedvességét
  • Zöldbab – szereti a párás körülményeket; nyitott tárolóban egy nedves ronggyal bebugyolálva jól eláll
  • Uborka – hűtőben, nedves rongyba téve sokáig elvan; ha a vásárlás után 1-2 napon belül meg akarod enni, a hűvös pult vagy polc is megfelelő tárolóhely
  • Káposzta – egy hűvös polcon egy hétig is eláll, de beteheted a hűtő fiókjába is; szedd le a külső leveleket, ha már fonnyadoznak
  • Karfiol – zárt tárolóban a hűtőbe téve eláll; a jó szakácsok szerint azonban minél hamarabb elkészíted, annál jobb az íze
  • Avokádó – papírzacskóban szobahőmérsékleten tárold; a gyorsabb éréshez egy almát tehetsz be hozzájuk

Gyümölcsök tárolása

 
 
  • Alma – hűvös helyen, simán a pultra vagy polcra kitéve akár két hétig is eláll
  • Körte – az almához hasonlóan hűvös helyen polcon, akár papírzacskóba téve; gyorsabban beérik, ha egy almát is a körték közé teszel a zacskóba
  • Őszibarack, nektarin, sárgabarack – csak akkor tedd hűtőbe, ha már teljesen megérett; ha még nem, a pultra/polcra téve megérik
  • Sárgadinnye – egészben naptól védve, száraz, hűvös helyen hetekig is eláll; felvágva a hűtőben a helye
  • Citrusfélék – ide tartozik a narancs, citrom, mandarin, grépfrút, lime; hűvös, jól szellőző helyen tartandó, levegőtől elzárva penészedni kezd
  • Eper – nem jó, ha nedves; egy papírzacskóban a hűtőbe téve egy hétig is eláll; érdemes olykor ellenőrizni, nem nedvesedett-e át a papírtáska

2020.06.10.

Környezettudatos életmód – 7 egyszerű tipp, hogy zöldebben élj

A környezetvédelemről és a környezettudatos életmódról napjainkban nem gondolhatjuk, hogy csak egy divatos hóbort, mivel a saját és gyermekeink jövője érdekében ez az egyetlen lehetőség arra, hogy megváltoztassuk azokat a nem jó irányba haladó folyamatokat és tendenciákat, amelyek veszélyeztetik a bolygónk és a rajta kialakult élet létét.
Mit tehetsz a mindennapokban azért, hogy kisebb ökológiai lábnyomot hagyj és kevésbé szennyezd a környezetet?
Olvasd el javaslatainkat, amelyek segítségével környezettudatosabbá válhatsz és alapjaiban változtathatod meg az eddigi életedet.

1. Vásárolj körültekintően és tervezz előre!

A háztartásban keletkező hulladék legnagyobb részét az élelmiszerek és a csomagolásukhoz használt anyagok teszik ki, fontos, hogy csak azt vedd meg, amire tényleg szükséged van, és amit belátható időn belül meg is fogsz enni.
Ne vásárolj nagy mennyiségeket árucikkekből, csak azért, mert éppen le van értékelve. Ha nincs rá valójában szükséged, akkor a végén rád romlik és a szemetesben köt ki.
Sokkal jobb módszer, hogy nyomon követed az üzletek akcióit és a család heti étrendjét úgy állítod össze, hogy ki tudd használni az aktuális akciókat.
Próbálj meg olyan élelmiszereket választani és vásárolni, amelyek nem tartalmaznak mesterséges adalékanyagokat. Az organikus élelmiszerek nemcsak egészségesebbek, de elkészítésük, megtermelésük és feldolgozásuk során nem szennyezték, hanem óvták a környezetet.

2. Termessz saját zöldséget és gyümölcsöt!

A környezetért sokat tehetsz, ha a kertedben vagy akár a teraszon, erkélyen saját magad termeszted a családod számára a zöldségeknek és a gyümölcsöknek legalább egy részét.
Meg fogsz lepődni, ha egy kicsit jobban beleásod magad a témába, hogy viszonylag kis helyen mennyi finomságod tudsz „előállítani” egy kis odafigyeléssel.
A saját termés azért is nevezhető környezetbarát megoldásnak, mert ebben az esetben nem kell szállítani, hiszen helyben termett.
A szállítási folyamat során annál több káros anyag keletkezik, minél messzebbről jön az adott zöldség vagy gyümölcs.
Nemcsak a kamionok károsanyag-kibocsátására kell itt gondolni, hanem például arra is, hogy a sokat utaztatott terményeket biztosan tartósítják valamilyen vegyszerrel, hogy még akkor is szép legyen, amikor a hosszú út után végre a polcokra kerül egy üzletben.
környezettudatos életmód kertészkedés
A saját termés semmivel sem összehasonlítható
3. Hasznosítsd újra, amit csak lehetséges!
Gyűjtsd szelektíven a háztartásodban keletkező hulladékot!
A legtöbb hulladék újrahasznosítható, de a feldolgozásuk csak úgy lehetséges, ha eleve szelektíven gyűjtjük ezeket, hiszen más lesz az útja például a komposztálható hulladéknak és más a műanyagpalackoknak.

4. Spórolj a felhasznált vízzel és mondj le a palackozott ásványvízről!

Vannak olyan részei a bolygónknak, ahol a víz hatalmas kincsnek számít. Sok ember él úgy, hogy az ivóvízért hosszú kilométereket kell gyalogoljon, arról pedig hogy kádban, vezetékes meleg vízzel fürödjön, már nem is álmodik.
Tedd meg hát, hogy nem zuhanyozás közben éled ki az eltitkolt énekesi ambícióidat, inkább tusolj le gyorsan, hogy vizet és pénzt spórolhass magadnak és ezzel jót tegyél a környezeteddel.
Hasonló okokból a ruháid és edényeid mosásakor is érdemes a rövidebb programokat választanod, ha pedig összegyűjtöd az esővizet, a virágaid és a kerted egyéb növényeinek öntözővizét is meg tudod oldani zölden és okosan. Az olyan országokban, ahol mi is élünk, semmi értelme mindig palackozott vizeket vásárolni, amikor a csapból is jó minőségű, tisztított és szűrt, iható víz folyik.
Amerikában évente 30 milliárd palackos ásványvizet adnak el, aminek mindössze 20%-át hasznosítják újra, a többi 80% pedig a szeméttelepre kerül. Ez globálisan is probléma, aminek még nem igazán látjuk a valós megoldását és a hatásait sem. Jobban tesszük, ha ezen elgondolkodunk.

5. Kerüld a mindennapos autóhasználatot!

Próbálj meg minél több helyre gyalog eljutni vagy biciklizz, rollerezz, gördeszkázz, de ha teheted, semmiképp se közlekedj autóval, főleg, ha egyedül vagy. Válaszd inkább a testmozgást vagy nagyobb távolságoknál a tömegközlekedést. Ez napjainkban egyre inkább fontos, ha nem szeretnénk szmogban úszó, egészségtelen környezetben élni.
környezettudatos életmód biciklizéssel
Hát nem jobb és egészségesebb így jönni-menni?

6. Környezeted tisztaságára lehetőleg ne vegyszerekkel ügyelj!

A környezettudatos tisztítás, mosás és mosogatás már megért nálunk egy külön bejegyzést, amiben ötletekkel és tanácsokkal segítjük az út elején járó, környezetükért komolyan tenni akaró olvasóinkat.
Érdemes elolvasni a korábbi cikket (link), mert nagy segítség lehet abban, hogy mindenkinek sikerüljön minél előbb kiváltani a háztartásban használt „durva” vegyszereket sokkal kíméletesebb és környezetbarátabb tisztítószerekre.

7. Mutass jó példát a környezettudatos életmódra!

Nem elég, hogy betartod az eddigi pontokban leírtakat, igazán azzal tehetsz sokat a környezetedért, ha a példáddal másokat is inspirálsz és arra tanítasz, hogy környezettudatosabban éljenek és óvják a környezetüket az összes általuk elérhető eszközzel.